Hová tart a közoktatás-fejlesztés a legnagyobb iskolavárosban?

Már nemcsak pénzt von el az iskoláktól, hanem fejlesztési elképzelést is kidolgozott a fővárosi önkormányzat a közoktatás ügyében. AZ LMP többször hangsúlyozta az elmúlt egy esztendőben: elemi fontosságú Budapest számára, hogy a stratégiai tervezési szemlélet érvényesüljön a városirányításban és ne csupán a napi tűzoltás domináljon. Ezért kezdeményeztük többször az Oktatási Bizottságban is, hogy mielőbb készüljenek el a közoktatásra és a szakképzésre vonatkozó tervezési dokumentumok.

A költségmegtakarításnak nevezett forráskivonási intézkedések (évi 1,2 milliárd forint) az új városvezetés jelentős energiáit kötötték le, és csupán most, egy évvel az önkormányzati irányítás átvétele után született meg az első oktatásfejlesztési dokumentum. Fontosnak tartjuk és üdvözöljük, hogy a Főváros oktatási vezetői megtették az első lépést a stratégiai dokumentumok előkészítésének folyamatában. Támogatjuk a további tervezési munkát és a stratégiai szemlélet megerősítését.

Figyelembe véve azt a felelősséget, amit a legnagyobb magyar iskolafenntartó önkormányzat hatékony működtetése jelent, valamint annak tudatában, hogy a városfejlődésben a sikeres oktatásfejlesztésnek közvetlen jelentősége van, ebben a formában nem tartjuk késznek, lezártnak és így elfogadhatónak a dokumentumot.

 Indokaink:

1.  Nincs szinkron az önkormányzat és a központi kormányzat, valamint a parlament közoktatási, szakképzési és önkormányzati törvényalkotó és koncepcionális tervezési munkálataival. A Koncepció nem tisztázza (kormányzati döntések híján egyelőre nem is tisztázhatja) Budapest saját oktatásfejlesztési és fenntartói pozícióit, mozgásterét, hiszen a kormányzat legfontosabb törvényi elképzelései napról-napra módosulnak. Tekintettel arra, hogy a főváros kormánypárti oktatáspolitikusai egyben országgyűlési képviselők is, javasoljuk, hogy saját pártjuk végleges oktatási és szakképzési törvényi elképzeléseinek elfogadását várják meg és építsék be a koncepcióba. Alapkérdés, hogy a főváros mely intézményeket tarthatja illetve kívánja fenntartani, melyek lesznek a jogosítványai. Ennek tisztázása nélkül nincsen súlya a koncepciónak és nem építhetőek rá intézkedési tervek sem.
2.  A dokumentum címe félrevezető: nem a közoktatás egészével foglalkozik (a jövőre tekintő valóban koncepcionális fejezetekben), hanem szinte kizárólag a szakképzéssel (TISZK-rendszer átalakítása). Javasoljuk a jelentős gimnáziumi, általános iskolai és egyéb intézményrendszerre vonatkozó koncepció megfogalmazását, hogy a dokumentum valóban közoktatási stratégiai anyag lehessen, s a szakképzéssel együtt egy új modellszerű fővárosi fejlesztési programot alkothasson.
3.  Kidolgozatlan és rövid a valóban koncepcionális tartalom: a 72 oldalas szöveg mindössze 17 oldalt szentel a 2011-15 közötti fejlesztési elképzelések leírására – ez mennyiségében és minőségében is kevés a több tízmilliárd forinttal gazdálkodó fővárosi közoktatási ágazat stratégiai alapdokumentumának potenciális jelentőségéhez képest. A vázlatos helyzetelemzés és a semmilyen elemzéssel nem kiegészített KSH-statisztikai adatsorok nem sok újdonságot adnak.
4.  A koncepció időtávja szűkös: egy ekkora rendszerben a jelentős átalakítások végigvezetése legalább két ciklus, ezért javaslom a 2011-2020 időtávot (ez a következő EU-ciklussal is egybevág).
5.  Nem előzte meg szakmai egyeztetés az intézményvezetőkkel, az Igazgatók Szövetségével, a Mérei Intézettel és más érdekelt csoportokkal sem. Ezt javasoljuk pótolni és a véleményeket beépíteni: a részvételi demokrácia és a kompetens szakmai partnerség a garanciája a megvalósítható stratégiáknak is. Kezdeményezzük ezeket az egyeztetéseket.
6.  A Budapest-modell lényegének tartalmi, pedagógiai, módszertani (és nem csupán bürokratikus, pénzügy-szemléletű) kifejtése szükséges. Bár számos cél támogatható (pályaorientáció erősítése, lemorzsolódás csökkentése), nem fogalmazza meg a koncepció, hogy a gazdálkodási és közigazgatási intézményrendszer centralizálásán túl, a Hivatal saját legitimitásának és megkerülhetetlenségének erősítésével, mi az, amit a közoktatás 21. századi tartalmi korszerűsítésről, az alapkészségek erősítéséről, a korszerű tanár- és vezetői képzésről, a minőségbiztosításról és magáról Budapestről, mint a legnagyobb és kiemelten fontos magyar iskolavárosról gondol. Nem derül, ki, hogy mitől budapesti és mitől modellszerű a koncepció. Semmi utalás az EU-ra, nemzetközi trendekre, Budapest európai és közép-európai pozícióira az oktatás terén.

 Mindezek miatt az LMP fővárosi frakciója módosító indítványt nyújtott be, amelynek lényege, hogy az október 21-i ülésen csak tájékoztató háttéranyagként tárgyalja, és elő-koncepcióként fogadja el a Közgyűlés a dokumentumot, és később, lehetőség szerint a költségvetési tervezés lezárása előtti időpontban, alapvetően fontos központi szabályozási kérdések tisztázása és fontos tartalmi elemek beépítése után bocsássa ismét vitára és elfogadásra.

Zarándy Zoltán

LMP, Fővárosi Oktatási Bizottság

(Képek forrása: insitu.hu és uniospenz.hu)