Az I. kerületi Fidesz kicenzúrázta a „zsidó” szót

Csak néhány napja történt, hogy kiretusálták a köztelevízió híradójából a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, az I. kerület fideszes vezetése pedig az önkormányzat holnapi (csütörtöki) ülésén készül cenzúrázni. A magyarok tízezreinek életét megmentő Carl Lutz emléktáblájáról törölnék a „zsidó” szót.

A Carl Lutz Alapítvány egy emléktábla elhelyezését kezdeményezte a svájci diplomata volt budavári lakóhelyén, az 1940-es években brit követségként működő Táncsics Mihály u. 1. számú ház falán. A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. Carl Lutz (1895-1975) 1942 és 1945 között a budapesti svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának volt a vezetője. A nevével fémjelzett, 1944-es budapesti életmentő akció volt a legsikeresebb a nácik által megszállt Európa hasonló vállalkozásai között. Védlevelekkel, valamint 76 budapesti lakóház svájci diplomáciai védelem alá helyezésével több tízezer magyar zsidó életét mentett meg.

Mivel egy helyi rendelet szerint a várban csak az önkormányzat állíthat közterületről látható emléktáblát, ezért az alapítvány kérelmet nyújtott be a hivatalhoz. Az ilyen javaslatokat egy főépítész által összehívott eseti bizottság minősíti, és ennek alapján dönt a kerület képviselő-testülete. Mathauser András, az LMP egyik kerületi bizottsági tagja figyelt fel arra, hogy a Dr. Aczél Péter főépítész által előterjesztett, és Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester által aláírt előterjesztésben az emléktábla alapítvány által írt szövegéből kicenzúrázták a „zsidó” szót, melyet „üldözött”-re cseréltek. Mindezt úgy, hogy a tábla tervét és a szöveget eredeti formájában támogatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Brit Nagykövetség és a Svájci Nagykövetség is. A bizottság elutasította azt is, hogy feltüntessék a táblaállító Carl Lutz Alapítvány nevét.

Carl Lutz

Nem tudni, hogy mi késztette ilyen cselekedetre az urakat. Ha azért tették, mert szégyellik azt, amit 68 évvel ezelőtt magyarok műveltek magyar honfitársaikkal, akkor nagy hibát követtek el. A bűn takargatása ugyanis nem szünteti meg a szégyent, éppenséggel, hogy fenntartja bűntudatot. A bűntől való megszabadulás első lépése ugyanis a szembenézés tetteinkkel. Beismerés nélkül nincsen feloldozás. Nem mentség, hogy az ilyenfajta szégyenlősségnek van hagyománya Magyarországon: a Kádár-korszak elhallgatása, a Holokauszt titkosítása ismert. Kár, hogy az I. kerület fideszes vezetésének nem sikerült még szakítani ezzel a hagyománnyal. A helyes magatartásról pedig elég lett volna megkérdezni Martonyi János külügyminisztert, aki 2010 nyarán részt vett a svájci diplomata washingtoni lakóhelyén elhelyezett emléktábla avatásán.

Az LMP helyi képviselője, Váradiné Naszályi Márta az önkormányzat csütörtöki testületi ülésén módosító indítványban fogja kérni, hogy az alapítvány eredeti szövege kerüljön az emléktáblára.

Kaltenbach Jenő
LMP frakcióvezető
Fővárosi Közgyűlés

Váradiné Naszályi Márta
LMP önkormányzati képviselő
Budavári Önkormányzat

Melléklet: Nagy Gábor Tamás előterjesztése