Ön dönt! (Budapest-program 1. fejezet)

Minden polgár joga, hogy az őt érintő döntésekben közvetlenül vagy képviselői útján részt vegyen. A Lehet Más a Politika elkötelezett abban, hogy az érintettek számára a lehető legközvetlenebb beleszólást teremtse meg: minél szélesebb körű ugyanis a részvétel, annál nagyobb az önrendelkezés, annál átláthatóbbak a folyamatok, annál nagyobb az érdekegyeztetés lehetősége. Ezek teremtik meg az igazságos társadalom alapjait.

Jelenleg átláthatatlan mechanizmusok alapján, az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyásával születnek az ország meghatározó döntései, és ez alól nem kivétel Budapest sem. Nem hatékony a közpénzek elköltése, egyes szolgáltatások a szükségesnél drágábbak, miközben a közvagyon hasznosítása közel sem optimális, gyakran felüti fejét a korrupció. A részvétel, az önrendelkezés, az érdekegyeztetés, az átláthatóság egymással összefüggenek, és jelentősen csökkentik a visszaélések lehetőségét.

Olyan várost szeretnénk teremteni, ahol:

• a rendszeresen lebonyolított, érdemi helyi véleménynyilvánítások és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések,

• működnek azok az információs, a mérlegelést, véleményalkotást támogató csatornák, amik lehetővé teszik, hogy a lakosság valóban széles rétegei kapcsolódhassanak be a döntési folyamatokba,

• az átlátható gazdálkodás egyszerű, könnyen betartható szabályok mentén hatékonyan folyik a civil képviselők folyamatos ellenőrzése mellett,

• az önkormányzat az összes közérdekű információt időben, átláthatóan nyilvánosságra hozza,

• az önkormányzat gondoskodik a közművek jó minőségű, olcsó működtetéséről a fenntartható fejlődés szempontjainak maximális figyelembevétele mellett.

A jelenlegi gyakorlat szerint a polgárok politikai sorsuk alakulásáról négyévente nyilváníthatnak véleményt az országgyűlési és helyhatósági választások alkalmával. Saját kezdeményezésükre csak nagy erőforrások mozgósításával fejezhetik ki közvetlenül véleményüket vagy dönthetnek népszavazáson. Többek között ezért is érzik úgy sokan, hogy biankó csekket állítanak ki képviselőknek, akik aztán döntenek mások feje fölött.

Célunk, hogy az érintettek számára a lehető legnagyobb hozzáférést biztosítsunk a döntéshozatalban, mert úgy gondoljuk: a legjobb döntések a közös döntések.

1.1 Részvételi költségvetés

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat kerületi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Ezután civil képviselőket választanak egy évre, akik folytatják a további párbeszédet az önkormányzat és a lakosság között, rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. Ezek csak javaslatok, azaz a végső döntéseket továbbra is az önkormányzat hozza.

Porte Alegre, Brazília legdélibb államának 1,3 millió lakosú fővárosa 1989 óta sikeresen alkalmazza a részvételi költségvetést. A lakosság döntésekbe történő folyamatos bevonásával a város töretlenül és más brazil városokat jelentősen meghaladó ütemben fejődik. A Porto Alegrében hatásos folyamat eredményeképpen például elmaradott negyedeket csatornáztak és az írás-olvasás oktatásához való hozzáférés növelésével jelentősen csökkentették az analfabetizmust.

Más országok tapasztalatai alapján tudjuk, hogy ezek a fórumok érdemi részvételt akkor eredményeznek, ha a fórum nem csak a politikailag amúgy is aktív személyeket vonzza, és ha munkája nem merül ki parttalan vitákban. Szakértők szerint a fórum hatékonysága akkor jó, ha a kezdeményezésére feljogosítottak köre tág, a tanácskozás rendszeres, a vita témája érdemi és a döntés kötelező érvényű. E módszerek a társadalom kirekesztett, szegény csoportjai számára is új lehetőségeket teremtenek, az igazságos helyi társadalom működésének feltételeit is megteremtik, a szegény, esélyeitől megfosztott emberek életlehetőségeinek is új teret adnak, amihez azonban elengedhetetlenül szükséges a bevonásukra és részvételükre való kiemelt figyelem biztosítása.

A brazil példát követve javasoljuk a részvételi költségvetés bevezetését az önkormányzati költségvetés egészére. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a civilek az apróbb részleteket határozzák meg. A főbb kiadások arányát azonban minősíthetik a „felügyelő képviselők”, illetve javasolhatják az arányok megváltoztatását. Például csökkentse az önkormányzat a működési költségeket 10%-kal, és az így megtakarított pénzzel növelje az oktatásra vagy kerékpárút-hálózatra elkülönített összeget.

Az általános arányok meghatározása mellett ki kell választani, hogy mely területre koncentráljon a részvételi költségvetés, itt a lakosok mindennapi életre gyakorolt befolyását, valamint a korrupció és a nem hatékony gazdálkodás elleni harcot kell szem előtt tartani.

Ennek megfelelően az önkormányzati beruházások és felújítások prioritásának meghatározásába vonható be a részvételi költségvetés. Ezen a területen viszonylag gyorsan szembetűnő eredményeket lehet elérni, mivel egy új játszótér, kerékpárút, uszoda, egy frissen parkosított terület vagy egy felújított önkormányzati épület mindenkinek feltűnik. Figyelembe véve, hogy az önkormányzat eladósodása a politikusokat gyakran csak a ciklusuk végéig érdekli, ezzel szemben a lakosokat akár generációkon keresztül, kötelezővé tennénk az önkormányzatok számára a jelentős hitelfelvételek véleményeztetését.

A korrupció veszélye elsősorban az önkormányzat tulajdonában lévő javak hasznosítása és értékesítése, valamint a beszerzések és beruházások területén jelentős ezért a részvételi költségvetés keretében a civilek megvizsgálják az önkormányzati vagyon hasznosításának hatékonyságát, javaslatot tesznek ennek javítására. A részvételi költségvetés még a pályázatok kiírása előtt véleményezné az önkormányzati vagyonelemek értékesítésének tervét, a még elfogadható minimális árat, és a pályázati kiírások főbb szempontjait. Emellett javaslatot tesz a bevételek hasznosítására. Ugyanígy véleményezi az önkormányzat beszerzéseinek és beruházásainak hatékonyságát, különös figyelemmel a beszállítók kiválasztásának mechanizmusát.

A részvételi költségvetés véleményezési joga tehát az alábbi területekre terjedhet ki:

• főbb kiadások arányának véleményezése, javaslattétel az arányok megváltoztatására,

• az önkormányzati beruházások és felújítások prioritásának meghatározása,

• a jelentős hitelfelvételek véleményezése,

• az önkormányzati vagyonhasznosítás hatékonyságának vizsgálata, javaslattétel ennek javítására,

• a kiírás előtti pályázatok, az önkormányzati vagyonelemek értékesítési tervei, a még elfogadható minimális árak véleményezése/meghatározása, illetve javaslattétel az így beszedett pénzek hasznosítására,

• önkormányzat beszerzéseinek, és beruházásainak hatékonyság szempontjából történő értékelése, különös figyelemmel a beszállítók kiválasztásának gyakorlatára.

1.2 Városrészi önkormányzatok

Az érintettek véleményének figyelembe vételére ma is több eszközt biztosít a jogszabályi környezet: szervezhető fogadónap, közmeghallgatás, városkörzeti tanácskozás, népszavazás. Mivel a részvételi demokrácia esetében meghatározó szempont, hogy a kis közösségek érezzék, hogy ők is beleszólhatnak a politikai döntésekbe, a nagyobb önkormányzatok esetében városrészi részönkormányzatokat kell létrehozni (például Testvérhegy, Istvánmező, Rézmál, Háros, Királymajor stb. területén), így kisebb területi egységekre bontva lehet alkalmazni a részvételi költségvetést vagy akár helyi népszavazásokat tartani. A mai szabályozási környezetben is meglévő városkörzeti tanácskozás felhasználható a részvételi demokrácia bevezetésének alapjául. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis gyakran azért érvénytelenek a helyi népszavazások, mert egy nagyobb területen írják ki azokat, és a távolabb lakók érdektelensége miatt a valóban érintettek véleménye nem érvényesülhet.

Az új intézmény előnyei az alábbiak:

• csak a valóban helyben lakó érintettek véleményét méri fel,

• mivel az érintettek szavaznak, várhatóan nagyobb lesz a részvétel és nagyobb az esély az érvényességi szint elérésére,

• kisebb területen olcsóbban lebonyolítható a népszavazás.

A Lehet Más a Politika azért küzd, hogy a településeken törvény szerinti ritmusban, de akár állampolgári kezdeményezésre is, az érintettek köréhez igazodva, kötelező erejű döntést hozó fórumokon legyenek megvitathatók a közösségeink életét befolyásoló lényegi kérdések.

Szomszédsági kerekasztal

Az önkéntes társuláson alapuló közösségi modell Franciaországban, Németországban, Kanadában és az USA-ban is elterjedt. A szomszédság alapját a szomszédsági egység jelenti, amely 4─10 ezer főből áll. A cél az érdekérvényesítés, az elszámoltathatóság és a részvétel a helyi ügyekben, a helyi konfliktusok feloldása, valamint az állampolgárok tájékoztatása, a közbizalom megerősítése lakók és az önkormányzat között. Egy szomszédsági koordinátor közvetíti és képviseli az adott környéken élők érdekeit az önkormányzat felé.

Az igények vonatkozhatnak a megújuló energiák és építőanyagok használatára, járdaszélek, lámpatestek cseréjére, parkolási gondokra, roncsgépjármű elszállításra, nyilvános vécék felállítására, kereskedelmi reklámok elhelyezésére, műemlékvédelemre, zaj- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésre.

A szomszédsági kerekasztal a környékre fókuszáló fejlesztési, stratégiai tervet készít. A témák között szerepelhetnek környezetvédelmi, szolgáltatatói, kereskedelmi beruházások megvitatása, közlekedés, épület-karbantartás, szociális szolgáltatások átalakítására történő javaslatok kidolgozása. Emellett pénzügyi befektetéseket, beruházásokat vonzhat a környékre, vagy ha az adott beruházás a környék lakóira nézve káros, akkor annak gátat szabhat.

A tervezésbe, a környék és szolgáltatások kialakításába bevonja a marginalizált csoportokat (idősek, megváltozott munkaképességűek, inaktívak), hogy hallassák a hangjukat. A kerekasztalok kialakíthatják a környék identitást, rendezvényeket szervezhetnek (nyári táboroztatás, iskola utáni elfoglaltságok, egészségmegőrző programok, idősellátás, polgárőrség, cserekörök, önsegítő csoportok, parkok és játszóterek karbantartása, faültetés, graffitieltávolítás stb.).

1.3 Transzparens állam, kevesebb korrupció

A korrupció  visszaszorításának nincs csodaszere, de több olyan intézkedés lehetséges, amelyik alkalmas arra, hogy csökkentse a bekövetkezés valószínűségét. A szűk körben meghozott döntések, az ellenőrzések hiánya, felületessége és lehetetlensége olyan fekete dobozokat eredményeznek a közvagyon használatában, amelyek szükségszerűen eredményezik az egyéni érdekek érvényre jutását, a korrupció létrejöttét.

Az önkormányzatok honlapjaikon viszonylag korrekten tájékoztatják a választókat tevékenységükről, mégis néha lényeges elemek kimaradnak az így közzétett információból. Az átláthatóság megteremtése, a rejtve maradás lehetőségének minimalizálása, a valódi transzparencia megteremtése az egyik olyan eszköz, ami csökkentheti a korrupció bekövetkezésének valószínűségét, aminek érdekében biztosítani kell az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás teljes átláthatóságát, a közpénzek felhasználásnak követhetőségét. Az üvegzsebtörvény sajnos nem teljesíti ezeket a célokat; az állami és önkormányzati szervek folyamatosan szegik meg a szankcionálás nélküli törvények előírásait. Az LMP elkötelezett a korrupció megszüntetésében, ellenzékben és hatalomban is kötelezettséget vállal a transzparens állam megteremtésére.

Az átláthatóság szempontjából első lépés az információhoz való hozzáférés. Fontos kérdés a közzététel dátuma is, mert az érintettek részére megfelelő időt kell hagyni a tájékozódásra, felkészülésre. Már a döntések előkészítésének szakaszában fontos megosztani az információt a célokról, a rendelkezésre álló eszközökről, a megoldási lehetőségekről. Egy önkormányzati beruházás – gondoljunk csak a Margit híd felújítására – minden jelentős fázisának nyomon követésére és ellenőrzésére lehetőséget kell adni, a lakosságot be kell vonni.

Csökkenteni kell a zárt ülések elrendelésének lehetőségeit, az elfogadott határozatokat a legrövidebb időn belül elérhetővé kell tenni, és meg kell teremteni az ülések internetes közvetítésének lehetőségét.

A közzétett információk ne csak formálisan elégítsék ki az előírásokat, legyenek alkalmasak arra, hogy az érintettek megértsék, mi a tétje a kérdésnek, hogy összevethessék a lehetőségeket és maguk is észrevételeket tehessenek.

Üzleti titok címen semmiféle információt ne lehessen kivonni az önkormányzati közzétételi kötelezettségi kör alól.

A hivatali visszaélések visszaszorítása

Jelentős részben az átláthatatlanság miatt az élet minden területét átjárja a korrupció, ez ellen azonnal cselekednünk kell. Javasoljuk, hogy a döntéshozatalban minél több, független személy vegyen részt (már a véleménynyilvánító vagy megfigyelő szerep is kedvező hatással jár), ezért a civilek (kamarák, civilszervezetek, magánszemélyek) bevonását meg kell szervezni.

Az önkormányzati döntés-előkészítés és döntéshozatal szakaszait el kell választani egymástól (építési engedélyezési eljárás).

A testületi döntéshozatallal együtt jár a „porlasztott felelősség”, ami visszaszorítható egyszemélyes, közzétett felelős megnevezésével.

A közösségi (így környezeti) érdekek megsértése esetén szankciókat kell bevezetni.

Növelni kell az önkormányzati tisztségviselők (akár anyagi) felelősségét és számonkérhetőségét, amihez megfelelő önkormányzati szakértői gárdát kell kialakítani. Tudomásul kell venni, hogy a megfelelő szakértőt piaci szinten kell megfizetni, különben elszívja a privátszféra vagy ki lesz téve a megvesztegetés veszélyének. Meg kell teremteni a köztisztviselői életpályamodellt, be kell vezetni a kötelező pályáztatást és a munka minőségét mutató objektív, szakmai mérőszámokat. Elfogadhatatlan a köztisztviselők és közalkalmazottak politikai vagy szubjektív alapon történő kiválasztása.

Az egyenlő versenyfeltétek megvalósítása érdekében szükséges a közbeszerzési törvény átláthatóbbá tétele, egyszerűsítése, a mérlegelési jogkörök szűkítése, a szakmaiság előtérbe helyezése.

A hosszú távú szerződések kötelező felülvizsgálhatósága biztosíthatja a megváltozott körülményekhez való igazítását.

A kivitelezésre garanciát kell vállalnia a vállalkozónak, akár bankgarancia formájában is, amíg a társaságok megszűnése szinte természetes.

A transzparens könyvelés

Minden gazdálkodó  szervezet bevételei és kiadásai a könyvelésben rögzítésre kerülnek. A főkönyvi kartonok minden elköltött közforint adatait tartalmazzák (dátum, összeg, szállító/vevő), ezért célunk, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás esetében a könyvelés részletes adatai is megismerhetőek legyenek, azok internetes felületen megjelenjenek és kereshetővé váljanak. A transzparens könyvelés intézménye nem csodaszer, de megszünteti a rejtve maradás korrupcióra vagy ügyeskedésre csábító lehetőségét, nyilvánossá és egyszerűen kereshetővé teszi a közforintok felhasználásának részleteit.

1.4 Új közigazgatási struktúrát!

A városban zajló folyamatok jól láthatóan a kontrollálatlan szabadversenyes kapitalizmus jegyeit mutatják: a várospolitika ma nem orientál, csak kritikátlanul követi a magánszektor elvárásait. Ez részben az önkormányzat tartós forráshiányában, részben pedig a közigazgatás szervezetlenségében gyökeredzik, és az átfogó szemléletű koncepciók megvalósítása helyett a részérdekek érvényesülésének kedvez.

Alapvető probléma a kétszintű önkormányzati rendszer, ami mára egyértelműen a fejlődés gátjává vált; sok ponton a főváros és a 23 kerület közötti hatásköri átfedésekhez, megfelelő egyeztetési fórumok híján nehézkes koordinációhoz és a városfejlesztési stratégiák működésképtelenségéhez vezet. Budapest és az agglomerációs települések önkormányzata között éppilyen elégtelen a koordináció.

A városfejlesztési tervek gyakran önellentmondásos (anyagi, műszaki vagy emberi szempontból megvalósíthatatlan) beruházásokat tartalmaznak, és a víziók ködös világában lebegve jellemzően szem elől tévesztik a rövid távú, kisebb léptékű intézkedéseket. Nincsen ma olyan szervezet, amely a főváros égisze alatt képes lenne kidolgozni ezek működőképes megfelelőit, majd azokat projektekre bontva megvalósítani és gondozni. A Főpolgármesteri Hivatal működése átláthatatlan és lassú, az ágazati alapon szerveződő ügyosztályok gyakran duplikálódnak. A különböző szakemberek sokszor érdemi egyeztetés nélkül dolgoznak, ami ellehetetleníti a feladatok komplex kezelését.

Ahhoz, hogy a városfejlesztés céljait – a közösségi érdekek mentén, egy élhetőbb város kialakításának szellemében – legitim módon újrafogalmazhassuk, fel kell ismernünk, hogy a bennünket körülvevő városi környezet közös alakítása, a ránk vonatkozó döntésekben való részvétel joga alapvető emberi jogunk. Ahhoz, hogy ezt a jogot értékteremtő módon, az érintett közösségek valódi érdekeit szem előtt tartva és artikulálva gyakorolhassuk, a városfejlesztési stratégiák kialakításának és megvalósításának gyakorlati kérdéseiben is erősíteni kell az érdemi társadalmi kontroll intézményi formáit.

Kezdeményezzük az önkormányzati törvény módosítását a főváros és a kerületek közötti jogkörök újraosztása érdekében. A főváros szerepét elsődlegesen a stratégiai tervezésben, a konszenzus és a párbeszéd létrehozásában látjuk, míg a megvalósítás elsősorban a kerületek kompetenciájába kerülne. Javaslatunk szerint a helyi adók többsége közvetlenül a kerületekhez folyik majd be, amelyek így szabadabban gazdálkodhatnak, a forrásokat azonban csak olyan célokra költhetik, amelyek egybevágnak a főváros által vázolt stratégiai irányokkal. A megvalósítás ütemezése, sorrendjének és mikéntjének meghatározása a terület illetékes önkormányzati egység (kerület és részönkormányzat) joga és kötelessége. Kezdeményezzük a főváros és a környező agglomerációs települések közötti koordinációs szervezet létrehozását is.

A megvalósítandó programoknak együttesen kell a főváros átfogó terveire és a kerületek integrált városfejlesztési stratégiáira (IVS) támaszkodniuk. Részben vagy egészben köztulajdonú, önálló városgazdálkodási társaságo(ka)t hozunk létre e projektek kezelésére. Az ingatlanfejlesztésekből származó profit így a városnál marad, közcélra fordítható, és a szociális szempontok jobban érvényesíthetők. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítését megváltoztatva három főosztályt hozunk létre, amelyek az ágazati szemléleten felülemelkedve alapvetően a tervezés, a fenntartás és a gazdálkodás feladatkörét ölelik fel.