Lehet független a kultúra! (Budapest-program 7. fejezet)

Meggyőződésünk szerint a kultúra nem lehet kevesek kiváltsága, mindennapi életünk része. A kultúra a társadalom egyik legfontosabb összetartó eleme. Zárásképpen szeretnénk részletesen kifejteni, hogy mit gondolunk fontos kulturális intézkedésnek.

Elő kell segíteni, hogy minél többen részesülhessenek, vagy akár aktívan is részt vehessenek új kulturális javak létrejöttében. A kultúra hozzásegíthet bennünket egy összetartó és sokszínű társadalom fenntartásához, és egyben vonzóbbá teheti a fővárost a Budapesten élő, különböző világnézetű emberek és közösségek számára. Az utóbbi években Magyarországról kialakult zavaros kép javítását nagyban segíti egy karakteres budapesti kulturális program.

A magas kultúra mellett az LMP támogatja a populáris kultúra színvonalas hazai képviselőit és a közösségi kultúrát. A kultúra értéke többek a kulturális alkotótevékenységek függetlenségéből, szabadságából származik. Mindazt a felbecsülhetetlen tudást és értéket, amelyet a város kulturális területen felhalmozott és megteremtett, az LMP egy, a mainál fenntarthatóbb, igazságosabb, befogadóbb és demokratikusabb önkormányzati rendszerben kívánja megóvni és fejleszteni.

A magyar társadalom tagjai közül sokan kulturális szempontból sebezhetőek és kiszolgáltatottak, amit egyesek agresszióval palástolnak. Támpontok hiányában a kiszolgáltatottság menekülőútja lesz a nemzeti kultúra zárt, türelmetlen és a legjobb esetben is félművelt értelmezése, akárcsak az ebből fakadó ijedt agresszivitás. Ezt el kell kerülnünk! Ha nyitott és tágas a kultúra világa, mindenki otthonra találhat benne.

Célunk, hogy a főváros intézményeit olyan, a mainál nyitottabb, befogadóbb, a külföldi és belföldi polgárokkal közvetlenebb viszonyt ápoló, a kultúra terjesztését missziónak tekintő szerves hálózattá alakítsuk, amit átlátható gazdálkodási és korszerű igazgatás jellemez.

7.1 Szervezeti keretek

Budapest kulturális élete ma is eleven és sokszínű, de a jó kezdeményezések sok esetben a kultúrpolitikai ötlettelenség, a bürokratikus akadékoskodás, a lassúság és az átláthatatlanság ellenében tudnak csak érvényre jutni. A bürokrácia mérséklése, az életidegen szabályozások megszüntetése, az eredeti és merész kezdeményezések helyzetbe hozása új lendületet adhat a kulturális életnek.

Át kell gondolni a kultúra irányításának intézményi és szabályozási kereteit, különös tekintettel a kuratóriumok létrehozásának módszereire és szempontjaira.

Külföldön is menedzselni kell az itthon megszületett értékeket és a közízlés formálásának elavult módszerei helyett újakat kell létrehozni, minőségi, igazságos és demokratikus kulturális életet teremtve ily módon.

Az önkormányzást elvét komolyan véve a város kulturális életét a kulturális alkotótevékenységgel foglalkozó budapestiekkel, a civil- és szakmai szervezetekkel és közösségekkel együttműködve kell működtetni és fejleszteni. Igen fontos alapelv, hogy a döntéshozóknak biztosítaniuk kell a folyamatos korrekció lehetőségét és rendszerét, hiszen a kulturális terület folyamatosan változik.

Együttműködést sürgetünk a kerületi, fővárosi és állami fenntartású intézmények között. A fővárosi önkormányzat kapcsolatrendszerét, érdekérvényesítő lehetőségeit kihasználva közvetítői szerepet is betölthet összekapcsolhatja a lehetséges támogatókat az alkotókkal. E cél elérését elősegítendő új önkormányzati mechanizmusok kialakítására is szükség van.

A kultúra demokratikusabb irányítása érdekében kezdeményezzük, hogy az e területen dolgozók fórumaként egy pártérdekektől független Kulturális Munkatanács jöjjön létre, amely intenzívebbé teheti a főváros, a kerületek és a kulturális intézmények közötti kommunikációt, az érdekegyeztetést. Igen fontos, hogy a főként a hatékonyság elvét szem alapján működő döntéshozatali fórumok működése szakmai és civil kontroll alatt álljon. Ugyanakkor ez utóbbinak úgy kell érvényre jutnia, hogy ez ne hátráltassa a döntésfolyamatokat, hanem éppen ellenkezőleg, a transzparencia révén l gyorsítsa azokat, és egyben megakadályozza a korrupciót. A város kulturális fejlesztési terveinek és működtetési mechanizmusainak a kialakításakor támaszkodni kell a Budapesten és az agglomerációban élő, a kulturális területtel foglalkozó szakemberek aktív részvételére.

Azt gondoljuk, hogy a kulturális területet szakmailag átgondolt, előzetes hatástanulmányokra támaszkodó stratégiák alapján kell fejleszteni, szem előtt tartva a fenntarthatóság elvét.

Elengedhetetlen, hogy költségvetési fenntartás kulturális intézmények segítsék egymás munkáját, például programjukban szerepeltessenek – megfelelő szakmai megítélések és szempontok alapján – fesztiválokat, versenyeket, börzéket, találkozókat.

A kulturális intézmények támogatása során előnyben részesítjük a szakmaiság, a hatékonyság és a fenntarthatóság szempontjait. Ehhez a szervezeti keretek reformjára szükség van. Megerősítjük a kulturális intézmények és szervezetek pályáztatási rendszerének szakmai alapú, politikától független rendszerét és támogatjuk azt, hogy együttműködés alakuljon ki az egyes kulturális területek, szakmák között. Célunk egy olyan többszintű pályázati rendszer kiépítése, amely egyaránt képes támogatni a legfiatalabbak szárnypróbálgatásait, és a már befutott, kulturális tényezővé vált szervezetek, alkotók működését. Ennek elengedhetetlen feltétele a kulturális szakmák képviselőivel való párbeszéd, a pályázati rendszer decentralizálása, több lábra állítása.

7. 2 Lehet más a finanszírozás!

Fejleszteni kell a kultúra támogatásának politika kultúráját, e cél jegyében nyilvánossá kell tenniaz önkormányzati finanszírozást és átláthatóvá kell tenni a kulturális intézmények működését. A pályázati kiírások nyilvánossága és átláthatósága a szakma és a nagyközönség számára egyaránt fontos.

A civil kontroll nem körülményeskedés: az átlátható döntések erősítik, működőképesebbé és – ez Magyarországon nem elhanyagolható szempont – lényegesen kevésbé korrupttá teszik a támogatási rendszert.

A korszerűen, magas szakmai színvonalon működő kulturális intézmények munkáját megfelelő pályáztatási rendszerrel lehet hatékonyabbá tenni. A tervezhető finanszírozás alapfeltétele a stabil működésnek. Ha igaz, hogy a várost a mozgás és pezsgés teszi várossá, akkor az új művészeti formákat, kifejezésmódokat kereső alkotóműhelyek a város kulturális életének motorjai, támogatásuk tehát közérdek, ezért kezdeményezzük források elkülönítését az innovatív kulturális vállalkozások támogatására.

Hogy a főváros kulturális élete még sokszínűbbé váljon, létrehozunk egy nemzetiségi kulturális alapot. Ezen túlmenően a budapesti művelődési intézmények támogatási keretéből létrehozunk egy olyan kooperációs alapot, amely a különböző területeken dolgozó alkotók, intézmények közötti együttműködések kialakulást ösztönzi.

A mecénások szerepvállalása elengedhetetlen a független kultúra megteremtéséhez. Ennek érdekében kezdeményezzük egy olyan mecenatúratörvény megalkotását, amely ösztönzően hat a magánjellegű támogatásokra a nagy intézményeken kívül tevékenykedő szervezetek esetében.

7.3 A kultúra mindenkié

A kultúra, mint a társadalom kommunikációs eszköze segíti az együttélés szabályainak kialakítását, és egyben lehetőséget teremt a szabad és felelősségteljes életre.

Sok területen a már befutott, tekintélyes alkotók tevékenysége iránti kötelező tisztelet periférián tartja a többek érdeklődésére is számot tartó, közösségteremtő kezdeményezéseket. Meg kell szüntetnünk a beidegződéseken alapuló szabályrendszereket, az életkorhoz és nem a minőséghez kötött hierarchiákat. Ahhoz, hogy új kezdeményezések születhessenek, illetve az ezek valóban sokak számára váljanak elérhetővé, a főváros kulturális irányításának a különböző kulturális és művészeti ágak egymás felé fordulását elősegítő útvonaltervezőkként kell dolgoznia. A főváros ily módon járulhat hozzá a kultúra iránti érdeklődés újraéledéséhez, a közízlés formálásához.

Új értelemmel adunk a művelődési házak fogalmának, új tereket hozunk létre a civil közösségek számára. Mindent megteszünk azért, hogy a jelenleg üresen álló, funkció nélküli, fővárosi tulajdonban lévő épületek, üzlethelyiségek pezsgő kulturális életnek helyt adó terekké váljanak.

A főváros nem csak a különféle ágazatok és a kulturális szervezetek és intézmények együttműködést kívánja támogatni, hanem a budapesti és nem budapesti kulturális intézmények közötti együttműködést is serkenteni kívánja.

Javítani kell a kulturális és művészeti ágakon belüli kommunikációt, és az értékértelmezés szűk palettáját tágítva esélyt kell adni arra, hogy új kezdeményezések is bekerülhessenek az elismert kulturális értékek körébe. Az LMP a fővárosi kulturális támogatások kialakításakor egyaránt szem előtt kívánja tartani az oktatási és kulturális szolgáltatást igénybe vevő emberek igényeit és a különféle intézmények szakembereinek szempontjait. .

A főváros kulturális sokszínűségének továbbfejlesztését az alábbi szempontok miatt tartjuk fontosnak:

• A sokszínűség élhetőbbé teszi mindennapi környezetünket,

• Elősegíti egy nyitott, tagolt, befogadói attitűdökkel jellemezhető társadalom kialakulását,

• Egymás megismerésére és elfogadására ösztönöz,

• Erősíti a civil önszerveződést,

• Segítheti az elesetteket, a hátrányos helyzetűeket,

• Öregbíti Budapest jó hírét határainkon belül és azon túl, és egyben ösztönzően hat a turizmus fejlődésére.

• Segíti a magyar szakemberek és külföldi kollégáik közötti tapasztalatcserét.

• Elősegítheti azt, hogy kreatív jövőtervek jegyében és egyben a múlt értékeire támaszkodva fejlődhessen Budapest.

7.4 Intézkedéseink 2014-ig

Fenti programunk megvalósítása érdekében az alábbi intézkedéseket tervezzük:

• BUDAPEST ECHO programot indítunk: a közlekedési eszközökön, köztereken, parkokban a közérdekű információk mellett jelen lehessen a zene, a mese, a költészet és a képzőművészet ezzel párhuzamosan nyilvános, köztéri, információs falak állítunk fel.

• Megteremtjük a nemzetközi szinten is elismert non-profit kulturális társulások és egyedi tehetségek menedzselésének feltételit.

• Budapesti Gyűjtemény Kommandó: létrehozunk egy olyan szervezetet, amely felkutatja a város rejtett, veszélyeztetett értékeit és elősegíti ezek megőrzését méltó megjelenítését.

• Az új kulturális kezdeményezések megismerését és egyben új alkotók színre lépését segítendő Bemutatkozó teret hozunk létre a fővárosban.

• Támogatjuk a város közterein és közintézményeiben a szabad wifi-használatot. Az internet mindenkié.

• Arra a felismerésre támaszkodva. hogy a független kulturális szféra működése serkentően hat a bevett, hagyományos kulturális intézményrendszerre, egy olyan nyitott képzési struktúrát hozunk létre fiatal pályakezdők támogatása érdekében, amely hozzájárulhat a kulturális terület állandó megújulásához.

• Az Erkel Színház kérdése megosztja a döntéshozókat. Véleményünk szerint megfelelő felújítás után ki lehet alakítani egy olyan, fővárosi fenntartású művészeti központot, amely a legkülönbözőbb művészeti ágakban kínál a budapestiek számára színvonalas programokat megfizethető áron.

• A főváros és a kerületek közötti együttműködés keretében és a különféle alkotóműhelyek bevonásával a mainál színvonalasabb kulturális központokká kell alakítani a kerületi művelődési intézményeket.

• Tovább folytatjuk a művészekkel közösen kidolgozott és a vidéki kulturális életre jelentős hatást gyakorló PANKKK-ot (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért). A program kormány által tervezett megszűntetése tovább mélyíti a szakadékot a főváros és a vidéki települések között, veszélyezteti a nemzeti közösség egységét.

• A kísérleti- és alternatív műhelyek nem tudnak hatékonyan megjelenni a pályázati rendszerben. Olyan intézményeket kell támogatni, amelyek befogadják e műhelyek produkcióit, pályázatait, mentorként lépnek fel, és képzést nyújtanak az alapvető érvényesülési, szponzorszerzési, arculatépítési stb. technikákról.

• A pályázati rendszer újjászervezése révén elő kell segíteni, hogy kitelepüléses előadások formájában a lakossághoz közeli rendhagyó színtereken (köztereken, oktatási intézményekben, kerületi művelődési központokban, stb.) is megjelenjenek olyan nívós kulturális produkciók jelenjenek,amelyeket fővárosi fenntartású vagy résztámogatású színházak, zenekarok, egyéb együttesek tagjai adnak elő.

• A kőszínházak létezése országunkban megtartandó kincs, törekedni fogunk arra, hogy a főváros színházai megfelelő feltételek között folytathassák és fejleszthessék tovább tevékenységüket.

• Támogatni kívánjuk az Art mozi-hálózat működését, illetve megújulását.

• A Budapest TV újraindítását kezdeményezzük.